Mentori munkám sokrétű. A gyerekek és családjuk bizalmán alapul. Ennek elérése hosszú folyamat volt. Lassan engedte be a privát szférájukba mind a gyerekek, mind a családok.
Beszélgető köreinken kiderül, hogy sajnos a káros szenvedélyek már a tanodásaink életében is jelen van, a családi háttér pedig ennek nagyon jó táptalajt biztosít.
Az alkoholizmus és dohányzás szinte minden kapcsolatban családi fészekre jellemző. Mértéke természetesen eltérő. Sajnos már a diákok 60 %-a kipróbálta, megkóstolta ezeket a szereket. Sőt egy-kettő aktívan „űzi” is. Ezzel a problémával szembesülve a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat segítségével is éltünk már.
A kábítószer még a településünkön is ritka, ezért ez még nem jellemző a diákjainkra. De ennek veszélyeire felhívom a figyelmüket. A középfokú intézményekbe készülő 8. osztályosainknak külön klubfoglalkozás keretei között meghívott vendégek – rendőrség - segítségével beszélgetünk a témáról. Így került sor egyes dizájner drog bemutatására, „megkóstolására”. Nem a riogatás a cél, hanem olyan viselkedésformára rábírni a gyerekeket, hogy ezen szerek eszükbe se jussanak.
A környezeti hatások ellensúlyozására szolgál, hogy a tanodában külön hangsúlyt kap a terem rendben tartása, díszítése, étkezések elő- és utómunkálatainak elvégzése. Bízom benne, hogy ez mintaértékű.
A helyes tisztálkodás, a megfelelő ruhaviselet egyéni beszélgetések során kerülnek a helyükre. Az egészséges étrend azuzsonna biztosításánál is figyelembe vesszük. Egészségmegőrző program keretén belül gyümölcs, zöldségféléket tartalmazó minibárt is üzemeltettünk egy héten át. Nagyon élvezték. Ebben segítségemre voltak fejlesztő és mentor társaim mellett az önkénteseink, és a védőnők. A haj és körömviselet okozott némi kis feszültséget. A védőnő ajánlásai azonban hasznosnak bizonyultak, mert mostanában nincs ilyen jellegű gondunk.
Az igazolatlan és igazolt hiányzásokat napra készen követem, figyelmeztetem a szülőket, diákokat a veszély fenyegetné a továbbhaladást, vagy esetleg csavargást észlelnék a háttérbe.
Szívesen megyünk áltanos mentor kollégámmal családokhoz. Bár sok információink vannak tanodásainkról – évtizedek óta ismerjük a famíliákat – mégis a helyszínen előfordul, hogy meglepődünk. Segítő szándékunkat ilyenkor sem dobjuk sutba, hálása vagyunk amikor kicsit mélyebb betekintést engednek életükbe, gondjaikba. Előfordul olyan eset is, amikor hivatali ügyek intézésében nyújtok segítséget. A munkát így kívánom továbbfolytatni.
|